Részlet a könyvből:
"Régi nemzetség a Rudnay. Olyan régi, hogy eredetére nézve sokáig tapogatóztak a genealógusok.
Voltak akik Hunt-Pázmántól származtatták, mások ismét egyéb régi törzsektől. A legutóbb eszközölt kutatások, és a családi levéltárban talált tizenhárom árpádkori okirat bizonyítják, hogy a Rudnayak genus, s a honfoglalás idejében telepedtek le Magyarországon. Nevezetes ezek között az okiratok között az, amely a Rudnayaknak, az Árpádházi királyokkal való vérrokonságát bizonyítja.
De bizonyítja a család régi és előkelő voltát a czímere is. Mert tudvalévő, hogy állatos czímert csak a legkiválóbb családoknak adományoztak. A Rudnayak czímere pedig két medve, s azért a család a de Ursina nevet is használta.
Ez eredetileg négy törzsből állott; még pedig a Rudnay, Ujfalussy, Bossányi és Zsámbokréthy nemzetségekből."

"Ha Petőfi már a nagyúr idejében élt volna, bizonyosan Rudnay Péterről másolja vala a magyar nemes alakját. Tipusa volt azoknak a régi uraknak, a kik ősi házban, ősi joggal pipázták el életüket. A tudományoknak nem élt, de rengeteg birtokaival sem igen törődött. Arra való a paraszt, hogy dolgozzék."

Tulajdonosi bejegyzéssel.

75 ábrával

Részlet: "Magyarországnak érdekes része a Királyhágón túl levő Erdély; mint a neve is mutatja, az < erdők országa>. Határai északról és nyugatról az anyaország, délen Oláhország és keleten Moldva. (...). Fennsíkjai legnagyobbrészt termőföldek, legelői kitűnők, völgyei szeszélyes alakuak; a Kárpátok kiágazásai területén minden irányban szétterjeszkednek, számos folyóvize a Tiszát és a felséges Dunát szaporítja, amelynek Vaskapuja délen néhány mérföldnyi vonalon a Balkán-hegylánc szorosát zárja el Magyarország és a balkáni országok határszélén."

A mű 3 kötetben teljes!

Tartalom:
Bevezető
Amit a varjúról tudni kell
A faápolás mesterei
Téli madárszemle
A ragadozó madarak is fontosak
Valamit a madárvédelemről
A nyár madarai
A legfontosabb teendők
Mezővédő erdősávok
Fészekodú
A nádastó madárélete

Jékely Zoltán: A marosszentimrei templomban (1936)
"Tízen vagyunk: ez a gyülekezet,
a tizenegyedik maga a pap...
tizenkettedikünk maga az Úr.
Így énekelünk mi, pár megmaradt
– azt bünteti, akit szeret az Úr –,
s velünk dalolnak a padló alatt,
kiket kiírtott az idő gazul."