Ezek mindenekelőtt: az idegen szavak .. továbbá a népnyelvi és tájnyelvi, a régies és elavult szavak,    .Helyet kaptak a szótárban közkeletű, mindennapi szavak is, amelyeket Jókai szokatlan jelentésben használ (pl. "ideges - izmos", "öccse - húga"), valamint a régies (pontosabban: régieskedő) írásmódjuk miatt nehezen olvasható és ezért megfejtést kívánó szövegek. Történelmi személyeket, földrajzi helyeket, mitológiai alakokat jelölő tulajdonnevek és származékaik csak átvitt, közszói jelentésükben kerültek a szótárba ...

" József Jolán, a költő testvére minden életrajzi mozzanatot közvetlen közelről ismer ... friss, közvetlen élmény árad ebből a nagyszerűen sikerült életrajzi regényből.
...megelevenedik Attila: a kisfiú, az öcsödi lelencesgyerek, a makói diák, a szegedi, bécsi és párizsi egyetemi hallgató, ... A sok képből végül egy kép lesz. A költő József Attila képe. "

"Kacér Illés a fajkérdést veti fel a könyvben és Ndzsangézi meg Annabell történetén keresztül igyekszik ad absurdum vezetni a problémát. Ndzsangézi a Kongó partjáról kerül Párizsba. Az ősi hagyományok és a fekete mágia babonás hite és varázsa tartja fogva a fiatal négerfiu lelkét a nyüzsgő, csörömpölő, lüktető nagyvárosban, melynek gigászi méretei megszéditik. Ndzsangézi naiv lélekkel és félő tisztelettel fogadja a nagyváros nyujtotta benyomásokat. Ődöng Párizs uccáin és sorstársai unszolására felcsap cipőtisztitónak. A véletlen utjába hozza Annabellt, a hisztérikus milliomos lányt, aki férjhezmenés előtt Párizsban tombolja ki magát. Ndzsangézi a feketék megmagyarázhatatlan vágyakozásával beleszeret Annabellbe.... "
Kár, hogy Kaczér nem tudta levetkőzni munka közben az újságirót. A zsurnaliszta szenzációhajhászásával igyekezett a regényt lehetőleg az elsősortól az utolsóig érdekfeszítővé és izgatóvá tenni. Szinte látszik rajta, attól tartott, hogy unalmassá válik és az olvasó érdektelen leteszi a könyvet.
(Korunk, 1936/11 Sándor László)