Javított címlappal. Megsárgult, kissé töredező lapokkal.

Az elsodort falu szellemi hatása egészen a máig ér. Kevesen ismerik, s többnyire csak a róla kialakult-kialakított fantomkép nyomán, amely termé­szetesen késztetőinek felfogása szerint ilyen vagy olyan értelemben eltorzította a valóságos regényvilágot és írói mondanivalót. Szabó Dezső mindig is legfőbb munkájának tartotta Az elsodort falut, a magyar társadalom egészéről akart benne képet adni, hite szerint e művével egészen új korszakot kezdett a magyar elbeszélő irodalom történetében. Egyszerre törekedett arra, hogy regénye ala­pos szociológiai analízis és a magyar társadalom további fejlődését kijelölő eszmék panorámája legyen. Valóban összegző alkotás, amely számot vet a kiegyezés utáni korszak történelmi tapasztalataival, ki­fejezi a háborúba taszított magyarság szenvedéseit, és előkészíti azt a „magyar forradalmat”, amelyre a háborús összeomlást követő forra­dalmi átalakulásban csalódva Szabó Dezső oly nagyon vágyakozott.

A mű teljes terjedelme 15 füzet. Jelen esetben utolsó 2 füzet hiányzik. Részben felvágatlan.
I. kötet 1-3 füzet
II. kötet 1-2 füzet egyben, 3-4 füzet egyben
III. kötet 1-2 füzet egyben, 3-4 füzet egyben
IV. kötet 1-2 füzet egyben (a végéről hiányzik néhány oldal)

Szalézi Szent Ferenc püspök a Tridenti Zsinat utáni katolikus megújulás egyik legnagyobb hatású alakja. Fő műve, az 1608-ban írt Filótea négyszáz év múltán is a legolvasottabb egyházi művek egyike. Nyelvezetét a barokk kor gazdag képi világa jellemzi, de a bibliai vonatkozások és parabolák mellett a korábbi századok klasszikus vonásai is felfedezhetők benne. Előtte jár korának abban, ahogyan a lélek titkait felfedi, s kortársai életvitelét, önáltatásait leleplezi. Szól a gazdagságról, az akkoriban eluralkodó tánc- és szerencsejáték szenvedélyről, az imádságról, az erényekről, a helyes beszédről és az öltözködésről, s mindezt úgy, hogy bár határozott véleményt fogalmaz meg, mégis szelíd pásztorként vezeti olvasóit a „jámborság útján”.
A szent püspök maga így vall egy levelében a mű keletkezéséről: „E munka nem készült előre kieszelt terv szerint. Egyszerű emlékeztető csupán, amelyet egy szép lélek számára összeállítottam, aki a vezetésem alatt áll.” Ám a Filótea ennél jóval nagyobb utat futott be a századok folyamán. Sokak lelki vezércsillaga lett, s ma is bátran adhatjuk azok kezébe, akik – IX. Pius pápát idézve – a keresztény tökéletesség biztos és mindenkinek járható útját keresik, de azoknak is, akik a barokk francia nyelvű irodalom egyik klasszikusát látják benne.

Áprily Lajos: A zsoltárfordító
Árokháty Béla: A költői munka Szenczi Molnár Albert zsoltáraiban
Dictionarium Latinoungaricum (1604)
Psalterium Hungaricum (1607)
Kis Catechismus (1607)
Szent Biblia (1608)
Novae Grammaticae Ungaricae... libri duo (1610)
Postilla Scultetica (1617)
Jubileus Esztendei Praedikatzo (1618)
Imádságos Könyvecske (1621)
Az Keresztyeni Religiora es igaz hitre való tanítás (1624)
Hivséges és idvösséges tanácz adás, Az olly Házasságról, melly két ellenkező Religion valo Személyek között leszen (1625)
Discursus de summo bono, A legfőbb jóról (1630)

A szerző jellegzetes humorú rajzaival illusztrált szöveg végigveszi a legjellemzőbb iskolai élethelyzeteket, amelyekbe egy apa kerülhet. Válogatott idióták és szociopaták tanácskozása a szülői értekezleten, osztálykirándulás vadidegen alkoholistákkal, gyerekbulik, kínos fogadóórák és a közös tanulás megszégyenítő alkalmai. Kötelező olvasmány minden érintett apának és anyának, továbbá mindazoknak, akik akik túl vannak ezeken a keserveken, és azoknak is, akik érveket gyűjtenek a gyerekvállalás ellen – vagyis jóformán mindenkinek.

F-f fotókkal, reprodukciókkal gazdagon illusztrált.