Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 568 8225 / +36 30 353 6085
Weöres Sándor verseivel.
>A "THESA" kézimunka, mely elnevezés a készítéséhez szükséges "Thesa" kellékektől származik, egyike a legszebb és legizlésesebb jelenlegi uj kézimunkáknak, s egyszerű kivitelénél fogva bárki - minden előzetes kézimunkaismeret nélkül- néhány óra alattkönnyen elsajátithatja<
This bilingual anthology aims at providing an English-speaking audience with a selection of modern Norwegian poetry. Although Norwegian poets create works of high quality, their poems are generally little known outside Scandinavia. Some of the poets represented in this anthology are well established, others are not so well known. However, they all represent something special in modern Norwegian poetry. The editor, Terje Johanssen, is himself an established poet in Norway. His introductory chapter will provide the readers with a general survey of the development the last 25 years, and of the present situation of modern Norwegian poetry.
„Tulajdonképpen Nellinek hivták, Tolnay Nellikének, de mindenki csak Vidorkának nevezte. Mert mindig jókedvű volt, mindig vidám, mindig mosolygott az arca, a szeme; nem látta még sirni senki. Apja nevezte el Vidorkának. – Kis napsugaram, – szokta mondogatni neki,- csak mindig vidáman! Ugy segit meg az Isten! Ő is mindig jókedvű volt. Ha nehéz gond nyomta is a vállát, azt nem vette észre rajta otthon senki. Mikor hazajött, s belépett a szobába, már mosolygott és ha valami kellemetlenség, bosszúság érte, igyekezett egy-egy tréfával elütni. Szigoru, határozott, szilárd és egyenes jellemü ember volt Tolnay Károly, de áldott jókedélyü s szerette magának is, másoknak is derültté, kellemessé tenni az életet. – Ugyan, ugyan, – tréfálkozott a feleségével, mikor az szomoruan és csüggedten nézett maga elé, – hát használ-e az valamit, ha te buslakodol? Ha nagy is a szárazság, könnyeiddel nem öntözöd meg a vetést, édes fiam, csak az én szivemet szomoritod. Csak vidáman előre, majd megsegit a jó Isten! Ha rossz volt az idén a termés, annál jobb lesz majd jövőre… És megcsókolta feleségét, a jó Emma asszonyt, s addig vigasztalta és tréfálkozott vele, mig Emma asszony mosolyogni kezdett és reménység szállt a szivébe, hogy csakugyan nemsokára jobbra fordul majd a sorsunk.”
Előszó a magyar kiadáshoz:
TESTVÉRNEMZETEM FIAI!
Fiatal fiu voltam még, mikor egy magyar embertől szépséges piros-fehér-zöld kokárdát kaptam. Nagyon becses ajándék volt ez nekem, mert akkor nálunk még tilos volt a cserkészmunka, sőt az oroszok azt sem engedték, hogy zászlórudainkon a mi kék-fehér lobogónk lebegjen. Az a kis szalag üdvözletet hozott nekem a puszták távoli országából és üzenetet egy szabad népről, amely a mi testvérnemzetünk. Mikor ránk felvirradt a szabadság napja és keresztes zászlónk ismét büszkén lobog, cserkészetünk virágzik, akkor Rátok következtek súlyos szenvedések. Bizony könnyek vegyültek emiatt a mi örömünkbe is. Köszöntelek Titeket innen a távolból és boldog vagyok, hogy nem lankad hazátok jövőjébe vetett hitetek és boldog vagyok, mert Veletek együtt én is hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az igénytelen kis könyv abban az időben született meg a kék vizü finn tavak mellett egy fehér házikóban, mikor a gyászhírt kaptam Debreczeni Ferenc cserkészvezető barátom haláláról. A hir nagyon megrendített s ebben a kedélyállapotban irtam meg a kisfiú halálküzdelmét. Bizony az élet komoly, de fönséges is, mig ifjúságunkat a cserkészetben élhetjük Istennek, hazánknak és szeretteinknek. Kedves Olvasóm, hiszen Te is cserkész vagy, - itt a balkezem, - fogjunk kezet, - Isten áldása kisérjen egész életedben!
Vajda László (Bp., 1909. febr. 21. – Szeged, 1968. febr. 21.): irodalomtörténész. A bp.-i egy.-en szerzett magyar–latin szakos tanári oklevelet 1932-ben. 1934. márc.-tól tanár Kisvárdán. 1946-tól a debreceni egy.-i gyakorlógimnázium tanára, 1949-től haláláig a szegedi Pedagógiai Főisk. magyar irodalmi tanszékének tanszékvezető tanára volt. Közben 1955. okt.-től egy évig a Szegedi Egy. Könyvtárában működött docensi címmel a folyóiratosztályon. Kiváló irodalomszervező, 1945 után ő indította meg az első vidéki folyóiratot, a debreceni Holnapot. 1931-től számos irodalomtörténeti és irodalompedagógiai tanulmányt publikált. Sokat foglalkozott Móra Ferenccel, cikkeket írt róla, 13 kötetben sajtó alá rendezte összegyűjtött műveit (Bp., 1958–67) és bibliográfiát állított össze működéséről.
Tartalom
Holnap 3
Balogh László: Bűvöletben (versek) 7
Mikó Zoltán: Ütőn (versek) 11
Varga Imre: Megtérés (versek) 17
Kiss Kálmán: Rilke és Goethe (műfordítások) 25
Asztalos Sándor: A gyermek (elbeszélés) 31
Vajda László: Szövegelemzés 49
Vajda László: Vajthó László 65
Varga Imre: Móricz Zsigmond ébresztése, Magyarok, Újhold, Fórum 69
Csenki Imre: A magyar zenei jövő 77
Varga Imre: Parasztságunk és a művelődés 87
Felvágatlan példány.
"Tudom, hogy egyszer gazdag ember lesz belőlem, csak késő lesz egy kicsit. Gyomorbajos, keserű öregúr leszek: - Jean, nem vagyok itthon senkinek. Megértetted? Igenis, méltóságos uram. Ha összetalálkozhatnék a Szent Jakab utcában megöregedett önmagammal, aki leszek, elébe állnék itt, az olasz csemegeüzlet előtt. - Öregúr, állj meg egy pillanatra. Odaadom neked az ifjúságom, amire most nincs szükségem. Aki öreg, az biztos, hogy nem éhes mindig. Ezer frankért még a gyomorbajt is átveszem tőled. Ötszázért is átveszem. Ne menj el, százért is. " Így alkudozik Vaszary Gábor keserédes történetének főhőse, a szeretnivaló, könnyelmű fíatalember, a "tisztességükkel küszködő" párizsi lányok kedvence, akit a könyvsikerböl készült film nézői is a szívükbe zártak.
A kezdet: "Moszkva Anyácska" (1866-1896) - A metamorfózis: Kandinszkij Münchenben - Az absztrakt áttörés: "Der Blaue Reiter" (1911-1914)
Orosz intermezzo (1914-1921) - Kandinszkij a Bauhausban - Biomorfikus absztrakció: Kandinszkij Párizsban - Képelemzés: Vörös folt II
A Rossz ómen, jó ómen hőse kényszerneurotikus módon számolgat, és furcsa növényágyásokat gondoz a kertben. A Seggfejben szereplő férfinak emberfej nőtt a farán, ám ő elutasítja az operációt, jobb ötlete lévén. A Jó Tündér frissen elvált főalakja elakad az autópályán a hóviharban, és beteljesül, amit kívánt. Nem menekülhet a katarzis elől! A Padlógázban egy asszony felbőszül férje válási szándékától. Szuicid célzattal elköt egy kamiont, és az éjszaka kellős közepén feldönget az autópályára, forgalommal szemben. Útjába kerül a kedveséhez igyekvő lány, az ünnepelt politikus, a szerelmes zsaru, az Ördögűző néven elhíresült gyilkos, a gyermeket váró leszbikus pár. A pokoli csattanás pedig kapóra jön valakinek. A Kedves, mint egy kéjgyilkos hősnője észreveszi, hogy voyeur leskelődik utána. Távollétében bejár a lakásába, fürdik a kádjában, használja fogkeféjét. A lány nem rémül meg, inkább úgy dönt, levadássza a kukkolót. Ehhez régi ismerősök segítségét venné igénybe. Ám ekkor támad a múlt, nem csak képletesen. A Halálgyári képek és a Valahol Európában – Új fejezet című írások jóval többek, mint „megfelelő sorrendben egymás mellé illesztett betűk”. Jelenetek a mészárlós időkből. Leonardo da Vinci így látta ezt: A háború bestiális őrültség. A Démoni főfigurája azt hiszi, amiről nem tud, azt nem ő követte el. Életét sok más mellett egy szériagyilkos-specialista zsaru is keseríti. Pedig micsoda versíró lehetne belőle!
Magyar
English
