Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 568 8225 / +36 30 353 6085
A kettős honfoglalás elmélete módosított változata annak a középkori felfogásnak, mely szerint a Szkítiából kijött magyarok azonosak más, ugyancsak Szkítiából kiszakadt népekkel: a szkítákkal és a hunokkal. Ez utóbbit a hunni-hungari nevek hasonlósága is igazolni látszott.
(...) Mikor Attila 453-ban meghalt, a magyarok még messze keleten éltek. A magyarok szoros kapcsolatban lehettek valamilyen onogur nevű néppel, hiszen az ungar, hungarus név is ebből vezethető le. Priszkosz rétor († 473 k.), aki beszámol Attila udvaráról is, elmondja: 463 körül az Ural vidéken előnyomultak az onogurok, szaragurok és urogok. A magyarok tehát ekkor az Ural környékén éltek.
A kettős honfoglalás elmélete elsősorban régészeti leletekre épül.
A régészeti leletekből az etnikum nyelvét csak akkor lehet meghatározni, ha írásos forrás is kerül elő. Az utóbbi években Szarvas mellett egy későavar sír mellékleteként előkerült egy tűtartó, melyen rovásírásos szöveg olvasható. Ez eléggé hasonlít a nagyszentmiklósi kincs felirataihoz.(...) Komoly kísérlet történt a törökből való megfejtésre, de ma még nem áll elég emlék rendelkezésünkre ahhoz, hogy azt véglegesnek tekintsük, mint ahogy vitathatóak a nagyszentmiklósi kincs rovásírásos feliratainak megfejtései is. Ha ezt biztonsággal sikerül megoldani, választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy ez az ideköltözött késő-avar népesség milyen nyelven beszélt ezen a területen. (Győrffy György)
Gomola György(1934 - 2008) jogász, költő, művészeti író.
Kaszner Margit ( 1938 - 2012) grafikus, festőművész, a Magyar Kultúra lovagja.
Borító, kötés: Váci György
A tartalomból:
1. A kiegyezés és megalkotói
2. A pártalakulás
3. Az Andrássy-kormány
4. Kiegyezés Horvátországgal
5. Unió Erdéllyel és nemzetiségi törvény
6. Az Andrássy-korszak bel- és külpolitikai problémái
7. A Lónyay-kormány
8. Pártbomlás és fúzió
9. Gazdasági kiegyezés és újabb pártbomlás
10. Andrássy külpolitikája és Bosznia okkupációja ...
A német XVII. század legvéresebb korszakának hű krónikája ez a regény - a német irodalom legnagyobb világirodalmiag is jelentős pikareszk regénye. A harmincéves háború történetét adja, az egyszerű közember, jobbágy, közkatona szemével. Pajzán és véres kalandok sorozata, s valamennyiből - ha sikeres, ha nem - az derül ki: az urak háborújában mindig a szegényember a vesztes fél.
Grimmelshausen e remekének első teljes magyar fordításán kívül, kiadványunk az író többi - apróbb s nagyobb - "simpliciánus" írását is tartalmazza. Az eredeti népiesen vaskos, sok helyütt tudálékos, sajátosan hömpölygő ritmusú prózáját Háy Gyula híven és pontosan ültette át magyarra. A kor történetét, a mű keletkezésének körülményeit és a korabeli, valamint a világirodalomban betöltött helyét Pók Lajos tanulmánya és jegyzetei világítják meg.
413, 5t, 2 kihajth.mell; 351p, IVp, 6t; 423, II, 7t, 2 kihajth. kézirathasonmás, LIX, 310, 6t
1 kihajtható térkép a végéről hiányzik.
"Hőse a daliás magyar várkapitány, akit esküvője napján ragad el szépséges kicsi asszonyától egy török.
Ezer küzdelem és romantikus kaland, küzdelmes esztendők és kóbor kalandorok, nyomor és betegség, zúgolódás, perlekedés az Istennel, pénztelenség és rabság és a végén már-már hajótörött, semmibe fult élet... és mindebből kicsendül a szerelem ritmusa az egyetlen asszony, az eszmény iránt." (Napkelet- Dénes Tibor)
"Kaplay Demeter jött, az őszhajú prímás. Ő csak mostanra ért ide az almási veres márványkoporsótól, ahol a fehérvári házigazda-préposttal imádkozván és könnyezvén, azt is végigvárta, míg az Anjou címert a kápolna falába beeresztik....
Bántódottan emelte fel pásztori kezét:
- Urak-urak..! Lajos teteme alig még hogy kihült..! S hozzá itt, az egyház falai közt..!
Nagyon sértette ez.
Jó, hogy agg szemével a jövőbe nem pillanthatott! Láthatta volna - - - saját magát, amint majd holnap Anjou Lajos leányát megkoronázza... S rá három évvel megintcsak önmagát, amint ugyanazt a szentkorona jelvényt: egy bitorló fejére helyezi, még ugyanazon törvényesen megkoronázott Anjou-leány életében...
De hát tévedhetett gyarló emberi természetében, - tévedhet más is, míg e lángfejű ifjú nép eléri európabeli nagykorúságát s azon magaslatokig jut, melyeket részére egy látnok-király ihletes szelleme egykor megálmodott.
Hány fellobogás lesz addig és hány romolás..! Hány bő és szűk esztendő..! De szűk és bő esztendőkön túl is, feltornyosulásokon és összeomlásokon át is, élet van rendelve a nemzeteknek, melyek mint a folyamok vízcseppjei: el nem fogynak soha."
Magyar
English
