Az Erósz a folklórban és A szerelem kertjében tanulmányai második alkalommal, ezúttal egy kötetben kerülnek kiadásra az Európai Folklór Intézet és az Osiris Kiadó gondozásában. A kötet tanulmányaiban a művészetek és a folklór hagyományokban fenntartott erószképének néhány részlete jelenik meg. Az írásokban az időben és térben egymástól távol eső kultúrák egyik közös kódja, az erotikus szimbólumrendszer egyetemessége rajzolódik ki. „Áttekintvén a magyar népi hagyomány és az irodalom emlékeit, elrugaszkodván az időben, vissza a múltba, egészen az i. e. 3. évezred mezopotámiai emlékeiig, az ókori görög és római erotikus irodalom alkotásaiig, középkori oszlopfőket, reneszánsz festményeket vizsgálva rádöbbentünk: az erotikus ábrázolások olyan egységes szimbólumrendszert tükröznek, amely szövegemlékekben és képi megfogalmazásokban egyaránt következetesen azonos motívumokat használ” – írják előszavukban a szerkesztők. A kötet szakemberekhez és érdeklődő laikusokhoz egyaránt szól.

... ez a rendkivüli mű nem pusztán Shakespeare méltatása, hanem az emberi géniusz legmagasabb ormainak megmutatása az irodalom terén. Az angol szellemóriásból indul ki, de pártját, hasonmását keresve felvonul lelki szeme előtt az emberiségnek egész sor iró-óriása: Homéros, Aischylos, Jób, Ézsaiás, Ezékiel, Pál apostol, Lucretius, Juvenalis, Tacitus, Szent János, Dante, Rabelais és Cervantes alakja. Hugo Viktort magával ragadják e nagyszerű látomások, rájut, hogy van az emberi szellem emelkedésének egy határa, amelyen tul elvesznek a fokozati különbségek, s amelyik emberi elme fölemelkedett ebbe a régióba, az valamennyi egyképpen nagy, s valamennyinek nagysága abba áll, hogy nincsen nála nagyobb.