Rézler Gyula tudományos tevékenysége két nagy korszakra osztható. 1948-ig, addig, amíg tudományos munkásságát Magyarországon fejtette ki, érdeklődése alapvetően szociológiai, történetszociológiai megközelítéssel a munkássághoz s ezzel együtt a hazai társadalomtörténethez kötődött. Ebben az időszakban Rézler Gyula nemcsak tudományos kutatómunkát végzett, hanem tudományszervezői tevékenységet is folytatott. 1943-ban aktív közreműködésével alakítják meg a Magyar Ipari Munkatudományi Intézetet. 1948-ban kénytelen emigrálni. Életpályája második korszakában viszont mindenekelőtt a munkatudomány, a munkajog, majd a munkaügyi döntőbíráskodás elméleti és gyakorlati kérdései foglalkoztatták. Ez egyben azt is jelenti, hogy az Amerikai Egyesült Államokban kifejtett tudományos munkásságában a szociológiai megközelítés már háttérbe szorult, s helyét a jogi, a közgazdasági szemlélet és e tudományágak módszerei vették át.

Nemzedékről nemzedékre örökítették, mohón sóvárogtak utána, elvesztették, ellopták, hihetetlen pénzekért adták-vették. Az évezredes Titok tudói olyan történelmi nagyságok voltak, mint Platón, Galilei, Beethoven, Edison, Carnegie, Einstein és még sok más feltaláló, teológus, tudós és elismert gondolkodó. De most végre fellebben róla a fátyol.

Pipes, aki a világ egyik legismertebb Oroszország-kutatója, több évtizedes kutatómunkájának eredményeit foglalta össze ebben a könyvben, amely nemcsak a forradalom eseményeit írja le pontosan, olvasmányosan, izgalmasan, hanem arra a kérdésre is választ próbál adni, hogy milyen történelmi-szellemi folyamatok vezettek el a bolsevizmus győzelméhez. Pipes a szovjet kommunizmusban nem az orosz történelem véletlen kisiklását látja, hanem Oroszország sajátosságaiból fakadó politikai rendszert, amely sok tekintetben receptet adott a huszadik századi totális diktatúráknak.

Rider Haggard talán a legolvasottabb és legnépszerűbb képviselője a szórakoztató irodalomnak. A mese és a mesélés szeretete él benne és még valami: Afrika imádata. Bár Angliában született (1856), kora ifjúságában Afrikába került, ahol letelepedett és ahol regényeinek legtöbbjét játszatta. Csapongó fantáziája, káprázatosan ügyes mesebonyolító készsége és pompás stílusa már első nagy műve után megszerezte neki a sikert, amely élete végéig hű maradt hozzá.

Horváth Árpád (1899- 1944) színházi rendezőnek dedikált példány.