Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
| Price: | 1 200 Ft |
Adler Alfréd (1855-1947) fotográfus Prágából érkezett Brassóba, ahol műtermet állított fel. Brassói műtermén kívül nyári műtermet működtetett Tusnádfürdőn és számos fióküzemet tartott fenn szerte Erdélyben.
| Price: | 4 000 Ft |
Szabadlábra helyezési rendelvény,
kb. 140 kitöltetlen nyomtatvány az 1980-as évekből.
Székely György: Szerves és szabályozott növekedés a magyarországi városhálózatban, 1300-1450
Kubinyi András: A későközépkori magyarországi városi fejlődés vitás kérdései
Holl Imre: Középkori városi topográfia és a kézműves műhelyek
Gerő Győző: Középkori város - török város
Othmar Pickl: Az Osztrák Tudományos Akadémia Gazdasági-, Szociális és Várostörténeti Bizottsága tevékenysége és az osztrák városok könyve régészeti aspektusai
Wilhelm Rausch: A várostörténeti kutatás szervezett formái Ausztriában
Diana Vukicevic-Samarzija: A szlavóniai várostörténeti kutatások forrásai és a kapcsolódó régészeti leletek
Altmann Júlia: Újabb középkori várostörténeti kutatások Óbudán
Írásné Melis Katalin: Újabb középkori várostörténeti kutatások Pesten
Magyar Károly: A Budai vár Árpád-kori topográfiája
Kralovánszky Alán: Veszprém középkori topográfiája
Siklósi Gyula: Újabb középkori és törökkori várostörténeti kutatások Székesfehérváron
Gömöri János: A középkori Sopron régészeti kutatásáról
Müller Róbert: Keszthely középkori topográfiája
Horváth István: Középkori várostörténeti kutatások Esztergomban, 1968-1988
Sándor Mária: A pécsi püspökvár és káptalansor középkori topográfiája
Kárpáti Gábor: Szerzetesrendek megtelepülése a középkori Pécsen
Lövei Pál: Adatok Győr középkori topográfiájához
Máté Zsolt: A középkori Szeged a török összeírásokban
Valter Ilona: Mezővárosi kutatások újabb eredményei Észak-Magyarországon
Vándor László: Mezővárosok Zala megyében
Magyar Kálmán: Mezővárosi háztípusok és berendezési tárgyak a középkori Somogy megyében
méret: 7.5x11 cm
"Az első világháború után többé-kevésbé mesterségesen körülhatárolt új geopolitikai egységet az elmúlt hét évtized során nevezték Ruszka Krajnának, Ruszinszkónak, Ruténföld nek, Podkárpátyjának, Kárpátoroszországnak, Kárpátontúli,illetve Kárpát-Ukrajnának stb. Mai hivatalos neve: Kárpátontúli Terület (Zakarpatszkaja oblaszty). A Kárpátalja elnevezést sokan tévesen a csehszlovák időkben használatos Podkárpátyje tükörfordításának tartják. Kárpátalja eredetileg a Szerednye—Munkács—Nagyszőlős vonalában húzódó peremvidék XIX. században kialakult elnevezése. Ez terjedt át az új politikai formáció kialakulásával a Verhovinára, a Tiszahátra és Máramarosra is...."
Fekete-fehér ábrákkal, rajzokkal gazdagon illusztrálva.
Oéáh Gábor: A kis káplár
Orosz puszták, ingoványok, üzenjetek már:
Szegény öcsém, a kis káplár, merre, merre jár!
Van-e ágya, takarója?
Kicsoda a pártfogója?
Orosz puszták, ingoványok, üzenjetek már!
Álmaimban szomorúan vissza-visszajár,
Kék szeméből véres könny hull, s valamire vár.
Olyan szennyes a ruhája,
Olyan sápadt az orcája.
Álmaimban szomorúan vissza-visszajár.
Volga mentén repülj lelkem, repülj, bús madár.
A kis káplár sátoráig lankadatlan szállj;
Csillagfénnyel szállj le rája:
Édes legyen álmodása.
Volga mentén repülj lelkem, repülj, bús madár.
Aranyláncát álmaimnak, óh kösd össze már,
Egy égbolttal hadd hajoljon ránk a büszke nyár.
Szívünk nála, szíve nálunk,
Tündér hídon lopva járjunk.
Aranyláncát álmainknak, óh kösd össze már!
Édes anyánk, kis katonám, egyre visszavár,
Reményének gátat nem vet idő, sem halál.
Ha szíved rég elporladt,
Ő csak remél: holnap, holnap…
Koporsója bezártáig, szegény, egyre vár.
A "Főbelövendők klubja" (eredeti francia címén Nekrassov) Jean-Paul Sartre 1955-ban írt szatirikus, filozofikus hangvételű színműve, amely humorosan és kritikusan ábrázolja a politikát, a média világát és a hatalommal való visszaélést, miközben mélyen elgondolkodtatja olvasóit. Ez a darab Sartre azon művei közé tartozik, amelyekben a filozófia és a dráma találkozik, és a társadalmi visszásságokat emeli ki.
A tartalomból:
A transzcendentális idealizmus elvéről
A tudás végső elvének szükségességéről és természetéről
Magának az elvnek a levezetése
Az elméleti filozófia rendszere a transzcendentális idealizmus alapelvei szerint
Az öntudat aktusában tartalmazott abszolút szintézis levezetése
Az abszolút szintézis közbülső tagjainak levezetése stb.
Magyar
English
