Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 568 8225 / +36 30 353 6085
Kiadói, zöld egészvászon kötésben, kopottas aranyozott címfelirattal a gerincen. Első kötéstábla alsó sarkán kis elszíneződéssel.
| Price: | 2 500 Ft |
Vekerdi László (Hódmezővásárhely, 1924 – Budapest, 2009) Széchenyi-díjas magyar irodalom-, tudomány- és művelődéstörténész.
Tartalom
A legnagyobb magyar:
I. Milyen volt Magyarország a mult század elején?
II. Széchenyi István ifjúsága
III. Az első lépés
IV. A magyar nyelvért
V. A nemzet napszámosa
VI. A vihar előjelei
VII. A nemzet prófétája
VIII. Tizenkét esztendő dióhéjban
Távol a hazától
A haza bölcse
Véres napok
Bem hadsegédje
Geiszler István 1887. január 22-én született Kaposváron. Kereskedõ családból származott. A gimnáziumot Kaposváron, a Felsõ Kereskedelmi Iskolát Sopronban végezte. Önkéntes katonai évét Grazban szolgálta le. Részt vett az első világháborúban, több kitüntetésben részesült, és mint t. fõhadnagy szerelt le. 1920-tól édesapjával együtt vezetik az üzletet. 1920-21-ben a Kaposvári Kereskedõk Egyesületének elnökévé választották. 1935-38-ig tagja volt az Országos Kereskedõ Egyesület elnökségének, elnöke volt a Soproni Felsõ Kereskedelmi Iskola önképzõ körének, tagja volt a kaposvári Berzsenyi Társaságnak. Írói álnevei: Bolygó Hollandi, Gábor István, Gáthy István, Fõutcai Figyelõ. Versei (köztük sok tréfás) és politikai, közgazdasági cikkei a M. kereskedõ, az OMKE, a Somogy Társaság, Somogy Újság, Somogyvármegye, Somogyvármegye Almanachja, Új Somogy stb. címû lapokban jelentek meg. 1974. március 13-án hunyt el. Mmunkái: Egy vasárnap története (tréfás versek, elbeszélések) Kaposvár, 1920. A munka társadalma Budapest, 1931.
A kötet a szerzetesség kialakulását, a kolostorok építészetét és a szerzetesrendek (például bencések, ciszterciek) mindennapjait elemzi gazdag képanyaggal illusztrálva.
"A magyar liberalizmus első nagy programadója, számos reform gyakorlati megvalósítója, Széchenyi István gróf, az egyik legvagyonosabb, leghíresebb magyar arisztokrata családból származott..."
A kettős honfoglalás elmélete módosított változata annak a középkori felfogásnak, mely szerint a Szkítiából kijött magyarok azonosak más, ugyancsak Szkítiából kiszakadt népekkel: a szkítákkal és a hunokkal. Ez utóbbit a hunni-hungari nevek hasonlósága is igazolni látszott.
(...) Mikor Attila 453-ban meghalt, a magyarok még messze keleten éltek. A magyarok szoros kapcsolatban lehettek valamilyen onogur nevű néppel, hiszen az ungar, hungarus név is ebből vezethető le. Priszkosz rétor († 473 k.), aki beszámol Attila udvaráról is, elmondja: 463 körül az Ural vidéken előnyomultak az onogurok, szaragurok és urogok. A magyarok tehát ekkor az Ural környékén éltek.
A kettős honfoglalás elmélete elsősorban régészeti leletekre épül.
A régészeti leletekből az etnikum nyelvét csak akkor lehet meghatározni, ha írásos forrás is kerül elő. Az utóbbi években Szarvas mellett egy későavar sír mellékleteként előkerült egy tűtartó, melyen rovásírásos szöveg olvasható. Ez eléggé hasonlít a nagyszentmiklósi kincs felirataihoz.(...) Komoly kísérlet történt a törökből való megfejtésre, de ma még nem áll elég emlék rendelkezésünkre ahhoz, hogy azt véglegesnek tekintsük, mint ahogy vitathatóak a nagyszentmiklósi kincs rovásírásos feliratainak megfejtései is. Ha ezt biztonsággal sikerül megoldani, választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy ez az ideköltözött késő-avar népesség milyen nyelven beszélt ezen a területen. (Győrffy György)
Magyar
English
