Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
George Frost Kennan (1904–2005) a szovjet-orosz területre specializálódott diplomataként meghatározó szerepet játszott az amerikai hidegháborús politika kialakításában, amely a feltartóztatás koncepciójára épült. Később a külügyi szolgálatból visszavonulva a politika- és történettudományi kutatásnak, illetve az írásnak szentelte életét, de véleményére, tanulmányaira egészen haláláig figyeltek az amerikai külpolitika mindenkori irányítói.
John Lukacs 1952-ben mint ismeretlen, fiatal emigráns történész kereste meg levélben az akkor moszkvai nagykövet Kennant, akivel aztán több mint ötven éven át leveleztek. Levelezésük a hidegháború teljes történetét lefedi, és két független gondolkodónak a nézetazonosságát tükrözi az amerikai politika bizonyos elemeinek megítélésében és bírálatában.
Part I. contains the rules and elementary principles of musical instruction, arranged with songs, glees, etc., adapted to the several degrees of the pupil's progress. The music of this part has also been selected with reference to forming a choice collection of the most admired and popular melodies. The whole arranged for four voices.
Part II. contains metrical tunes, select pieces, anthems, chants, and grand choruses, many of them by the most eminent composers. For public and private worship
Szakadozott, javított eredeti védőborítóval.
Javított gerinccel.
A szerző dedikációjával. (1971.VI.3.)
"Ó ember, a hitedet ne veszítsd el, őrizd meg
a lélek nagy hitét!
Ki volna nálad nagyobb, nem lehetsz vágytalan,
ne tűrd a szenvedést.
Ha kell, hát százszor újrakezdjük, vállalva ezt
a legszebb küldetést,
Mert a szabadság a legtöbb, amit adhat magának
az emberiség.”
(Juhász Ferenc: A tékozló ország)
Húsz év óta rajongok Hamletért. Lelkileg - a spiritizmuson keresztül - sok rokonságot éreztem vele. Néhányszor éjjel én is találkoztam az apámmal, mikor a sötét szobában félrehúzta a függönyt és láthatatlan szemeivel rám nézett. Nem tudtam, nem láttam, csak éreztem, hogy ott van. Ült a széken és egyszer azt hiszem el is szívta a szivarom.
Ezért szerettem és szeretem Hamletet. A sok drámai rész, a testvérgyilkosság meg a többi, mind csak staffázs. Értéktelen. Egyedül Hamlet éjszakái fontosak. A titokzatos, furcsa éjszakák.
És ezek vezettek az elhatározásra, hogy modern regényt írjak Shakespeare régi drámájából.
A könyv 15 lapja felső sarka sérült.
Carl Mørcköt, a döglött aktákat kezelő Q-ügyosztály főnökét reggeli szunyókálásában zavarja meg a Bornholm szigetéről érkező telefonhívás. Kollégája egy tizenhét éves ügy részleteit kívánja megosztani vele. Mørck hallani sem akar az új feladatról, amit rá akarnak sózni, s rövid úton le is rázza a kéretlen hívót. Ám csak pár óra telik el, s egy abszolút váratlan fordulat úgy feldühíti Carl önfejű asszisztensét, Rosét, hogy nincs mit tenni: az ügyosztály akcióba lép. A távoli dán szigeten több mint másfél évtizede eltűnt egy életvidám, fiatal nő, ...
Incze János (1909–1999) erdélyi magyar grafikus és festő. Előbb Zilahon tanított, majd Désen telepedett le, nyári szüneteit a nagybányai Szabad Festőiskolában töltötte Ziffer Sándor mellett. 1938-ban két albumban jelentkezett linóleummetszeteivel, 1941-ben részt vett a Barabás Miklós Céh fiataljainak kolozsvári tárlatán, s ettől fogva az ország minden részében szerepelt önálló vagy kollektív kiállításokon.
Alakos tájfestészete – elsősorban Dés megjelenítésével – megszerezte számára az "erdélyi Brueghel" elnevezést, életrajzírója, Jánosházy György a modern festészet nagyjai közül inkább Chagallhoz hasonlítja, Jagamas Jánosról és Varró Dezsőről készített portrét.
Jász Dezső ( Nagykároly. 1897– Berlin.1981) kommunista újságíró, katona, történész. A Tanácsköztársaság leverése után emigrál. 1937-ben a spanyol köztársasági hadsereg dandárparancsnoka, ill. hadműveleti főnöke, majd a II. Világháborúban a francia ellenállási mozgalom egységparancsnoka. A háború után Berlinben telepedett le. Szoros kapcsolatot tartott Radó Sándorral 1972-1980 között. Ebben az időben dedikálta könyvét Radónak.
Radó Sándor, fedőnevén Dóra (1899 -1981) magyar geográfus, térképész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyar kartográfia jelentős személyisége, a földrajztudományok doktora. Az 1920-as évektől a második világháború végéig a sztálini szovjet katonai hírszerzés, a GRU ügynöke, majd hivatásos tisztje.
1971-ben adták ki önéletrajzi jellegű könyvét, a Dóra jelenti-t. Ebben nem esik szó életének 1945 utáni szovjetunióbeli eseményeiről. A róla szóló, életében megjelent más leírásokban is csak annyi állhatott, hogy a szerzőt 1945–1954 között, a személyi kultusz éveiben meghurcolták. A sikeres szovjet hírszerző nem vallhatta be, hogy munkájáért megbízói fogsággal és deportálással jutalmazták. Erről az első részletek csak jóval halála után, a „Dóra jelenti” c. könyv 2006-os, immár cenzúrázatlan kiadásában jelentek meg. A Dóra jelenti 1972 és 1974 között 17 nyelven jelent meg külföldön.
Magyar
English
