Első lap szélén kis tintás rajz-firka.

Almási István: Jagamas János emlékezete 5
Szenik Ilona: Az ereszkedő kvintelés sajátos alakzata a román népzenében 10
Szalay Zoltán: Sztereotip kadenciális figurációk az erdélyi hangszeres tánczenében 17
Paksa Katalin: Kodály Zoltán és A Magyar Népzene Tára sorozat 35
Ittzés Mihály: Gondolatok a népdalgyűjteményekről 43
Rudasné Bajcsay Márta: 11 szótagos rokon dallamtípusok szövegei 54
Szalay Olga: Kodály népzenei hagyatéka a Kodály Archívumban 66
Tari Lujza: Népi fúvóshangszer-hatások Kodály Zoltán műveiben 76
Burián Miklós: A Kékszakállú Herceg Vára 104
Bodor Anikó: Néhány típus a vajdasági magyar népzene régi rétegéből 110
Barsi Ernő: Népdalaink néprajzi hátterének kutatása 124
Móser Zoltán: A kis folyóról s a nagy folyóról 132
Kálmán Lajos: Zeneanyanyelvi „kondicionáltság" a reformátusság köz-éneklési gyakorlatában - az utóbbi 80-100 év folyamán 136
Pávai István: A népi és a nemzeti kultúra viszonyának néhány zenei vetülete Erdélyben 142
Lázár Katalin: A népi játékanyag felhasználása az ezredvégi oktatásban és nevelésben 161 

Gustav Klimt Adele Bloch-Bauerről festett portréja a kor emblematikus műalkotása. A lenyűgöző társasági dáma, a művelt bécsi zsidók kultúrszalonjainak ikonikus figurája ült modellt a hírhedt nőcsábásznak, a századfordulós nagyváros feltörekvő, később szinte a szecessziós festészettel azonosított művészének, "a Királynak".
Az elhíresült festmény, amelynek reprodukciói máig láthatók lakások dekorációjaként, bögréken és pólókon, sokáig a sajtó egyik fő témája volt. Miután a nácik lefoglalták, Hölgy aranyban címmel került kiállításra, elfedve Adele zsidó származását. A kép tulajdonképpen a nő férje, az ismert műgyűjtő Ferdinand tulajdonában volt, akinek sikerült elmenekülnie az Ausztriát megszálló nácik elől, ám a festményt erősen vitatható módon az osztrák állam birtokolta és rendelkezett vele....