A grúzok „nemzeti festőjükként” tisztelik a magyar Zichy Mihályt, mert ő készítette azokat az illusztrációkat, amelyeket a Rusztaveli-mű grúziai és nemzetközi kiadásaiban máig leggyakrabban használnak. Tbilisziben Zichynek szobrot állítottak, és utcát is neveztek el róla. Művének első magyar kiadása 1917-ben jelent meg, Vikár Béla fordításában (grúzból), Zichy Mihály 26 rajzával az Athenaeum Kiadó gondozásában.

Grúz és orosz ajándékozási beírással 1975-ből.

Töredezett kötéstáblával. 

Párizsban, a lengyel emigráció körében megjelent egy titokzatos ember Vilnából. Szektát alapított, misztikus tanokat hirdetett s azt, hogy ő az Úr. Óriási hatással volt az 1830-31-es felkelés után emigrált lengyel értelmiségiek legjobbjaira, köztük olyan költőóriásokra, mint Mickiewicz és Stowacki.

"... Plutarchos ..."Párhuzamos életrajzaiban" összehasonlító ábrázolásban mindíg egyszerre alkot meg egy görög és egy római jellemet, hogy személyük mögött világosabbá váljék szellemi árnyképük, a Typus. Amit a tiszteletreméltó ős életrajzi-történeti vonatkozásban kísérelt meg, ahhoz hasonlót próbálok én szellemileg szomszédos elemben, az irodalmi jellemzés területén ..."