Bogner Mária Margit (Melence, 1905. december 15. – Érd, 1933. május 13.)
Gyermekkorában egy hosszan tartó betegség miatt egyik lába rövidebb lett, az ezzel járó szenvedéseket egész életében példamutatóan viselte. 1927-ben a thurnfeldi vizitációs zárdába nyert felvételt. 1928-ban néhány nővértársával együtt érkezett Érdre, ahol megalapították az első magyar vizitációs zárdát. Itt élt nem egészen 5 évet és itt halt meg 28 éves korában. . Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök megindította az eljárást boldoggá avatási ügyében. Sírja jelenleg Ófaluban a Szent Mihály templom kertjében található. 1983-ban a sírra új fedlap került és felállították Domonkos Béla alkotását, a vizitációs nővért ábrázoló bronzszobrot is. Halálának 60. évfordulója (1993) óta minden évben megemlékező szentmise van Érd-Ófaluban, ahol boldoggá avatásáért imádkoznak.

Budapest harminc nyilvános fürdőjét ismerteti műszaki, hidrogeológiai, fürdőügyi és orvosi szempontból. A könyv három nagy részre osztva mutatja be a gyógyfürdőket, strandfürdőket, valamint a sport- és egyéb fürdőket. A szöveget gazdag kép- és ábraanyag egészíti ki. A 48 színes és csaknem 150 fekete-fehér fénykép mellett minden egyes fürdőről helyszínrajz található. A nevezetesebb forrásokat és kutakat rajzok mutatják be. A függelék Budapest vázlatos hidrogeológiai áttekintését nyújtja, a fürdők összefoglaló műszaki adataival.

„A magyar költészet itt bemutatott nagy alakjainak jelenleg már idealizált szobraikkal tiszteleg a nemzet. Éltükben inkább megkeserítették küldetésük teljesítését, amit gyakorta önpusztítással tetéztek. Legszebb költeményeik ezért a pokolra menéseiket kísért megpróbáltatásaik, sőt szenvedéseik termékei. Testi bajaik és szélsőséges kedélyük megismerése érthetőbbé teszi esendőségüket és még szeretetreméltóbbá emberségüket” – vallja könyvében Dr. Czeizel Endre.