Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
Javított gerinccel.
A szerző dedikációjával. (1971.VI.3.)
"Ó ember, a hitedet ne veszítsd el, őrizd meg
a lélek nagy hitét!
Ki volna nálad nagyobb, nem lehetsz vágytalan,
ne tűrd a szenvedést.
Ha kell, hát százszor újrakezdjük, vállalva ezt
a legszebb küldetést,
Mert a szabadság a legtöbb, amit adhat magának
az emberiség.”
(Juhász Ferenc: A tékozló ország)
Carl Mørcköt, a döglött aktákat kezelő Q-ügyosztály főnökét reggeli szunyókálásában zavarja meg a Bornholm szigetéről érkező telefonhívás. Kollégája egy tizenhét éves ügy részleteit kívánja megosztani vele. Mørck hallani sem akar az új feladatról, amit rá akarnak sózni, s rövid úton le is rázza a kéretlen hívót. Ám csak pár óra telik el, s egy abszolút váratlan fordulat úgy feldühíti Carl önfejű asszisztensét, Rosét, hogy nincs mit tenni: az ügyosztály akcióba lép. A távoli dán szigeten több mint másfél évtizede eltűnt egy életvidám, fiatal nő, ...
Incze János (1909–1999) erdélyi magyar grafikus és festő. Előbb Zilahon tanított, majd Désen telepedett le, nyári szüneteit a nagybányai Szabad Festőiskolában töltötte Ziffer Sándor mellett. 1938-ban két albumban jelentkezett linóleummetszeteivel, 1941-ben részt vett a Barabás Miklós Céh fiataljainak kolozsvári tárlatán, s ettől fogva az ország minden részében szerepelt önálló vagy kollektív kiállításokon.
Alakos tájfestészete – elsősorban Dés megjelenítésével – megszerezte számára az "erdélyi Brueghel" elnevezést, életrajzírója, Jánosházy György a modern festészet nagyjai közül inkább Chagallhoz hasonlítja, Jagamas Jánosról és Varró Dezsőről készített portrét.
Jász Dezső ( Nagykároly. 1897– Berlin.1981) kommunista újságíró, katona, történész. A Tanácsköztársaság leverése után emigrál. 1937-ben a spanyol köztársasági hadsereg dandárparancsnoka, ill. hadműveleti főnöke, majd a II. Világháborúban a francia ellenállási mozgalom egységparancsnoka. A háború után Berlinben telepedett le. Szoros kapcsolatot tartott Radó Sándorral 1972-1980 között. Ebben az időben dedikálta könyvét Radónak.
Radó Sándor, fedőnevén Dóra (1899 -1981) magyar geográfus, térképész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyar kartográfia jelentős személyisége, a földrajztudományok doktora. Az 1920-as évektől a második világháború végéig a sztálini szovjet katonai hírszerzés, a GRU ügynöke, majd hivatásos tisztje.
1971-ben adták ki önéletrajzi jellegű könyvét, a Dóra jelenti-t. Ebben nem esik szó életének 1945 utáni szovjetunióbeli eseményeiről. A róla szóló, életében megjelent más leírásokban is csak annyi állhatott, hogy a szerzőt 1945–1954 között, a személyi kultusz éveiben meghurcolták. A sikeres szovjet hírszerző nem vallhatta be, hogy munkájáért megbízói fogsággal és deportálással jutalmazták. Erről az első részletek csak jóval halála után, a „Dóra jelenti” c. könyv 2006-os, immár cenzúrázatlan kiadásában jelentek meg. A Dóra jelenti 1972 és 1974 között 17 nyelven jelent meg külföldön.
- A befagyott Balaton
- Budapesti élet
- A Svábhegy és a Zugliget
- A Városliget
- Út a Hortobágyra
-Debrecen
-Szeged
-A tordai hasadék
-a Vaskapu
-A Kárpátok között
stb.
Ezek mindenekelőtt: az idegen szavak .. továbbá a népnyelvi és tájnyelvi, a régies és elavult szavak, .Helyet kaptak a szótárban közkeletű, mindennapi szavak is, amelyeket Jókai szokatlan jelentésben használ (pl. "ideges - izmos", "öccse - húga"), valamint a régies (pontosabban: régieskedő) írásmódjuk miatt nehezen olvasható és ezért megfejtést kívánó szövegek. Történelmi személyeket, földrajzi helyeket, mitológiai alakokat jelölő tulajdonnevek és származékaik csak átvitt, közszói jelentésükben kerültek a szótárba ...
Magyar
English
