Tartalom:
Orosz népdal   
Rouget de L'Isle - A. constant - Gáspár Imre: Munkás-Marseillaise   
D. Pokrasz - A. Szurkov - Gáspár Endre: Bugyonnij induló   
Aturov - C. Alimov - Zsombor János: Az amuri partizánok   
Előre, proletár (A szerző és szövegíró ismeretlen)   
H. Eisler - B. Brecht - Haraszti Miklós: Az Egységfrontdal   
Maróthy János: A négy tábornok (spanyol népdal)   
Haraszti Miklós: Bella Ciao (Olasz népdal)   
Nem hajlunk sosem (amerikai népdal - Monszun-együttes szövegével)   
Ay! Cubano! (kubai forradalmi dal - Maróthy János)   
Huynh Minh Szieng - Haraszti Miklós: A Dél felszabadítása (DNFF-induló)   
Áchim András (magyar kubikosok dala)   
Bodrogi Zsigmond: Színaranyból van a béke trombitája   
Kun Bélának nincsen katonája (Közismert dallam - Szatmári Szatyi Sándor)   
Fölszállott a páva (munkás börtöndal)   
Előkelőek nem vagyunk (amerikai szabadságharcos dal - Hárs László)   
Juhász Frigyes - Gyárfás Endre: Polgár csúfoló   
Balázs Árpád - Kövesdy János: Dalol az ifjúság   

A cím után ítélve azt hihetnénk, ez a regény a régmúlt középkorban játszódik, ahol talpig vasba öltözött lovagok vívják csatáikat. Nos, noha a cím minden szava igaz (szerepel vár is meg a vár ura is), az egész történet mégis napjainkban, méghozzá a soha meg nem unható Balaton partján játszódik. Akik pedig olvasták a szerzőnek A fantasztikus nagynéni című regényét, azok jó ismerősként köszönthetik Csabát és Hubát, a mókás kedvű ikreket és ama nagynénit is, akik ezúttal (sok kaland, izgalom és vidámság közben) azon fáradoznak, hogy két szerető szív és egy árva gyerek sorsát eligazgassák.

Tartalomból:
Új ontológia Németországban 
A kategóriaelemzés céljai és útjai
A megismerés az ontológia fényében
Időbeliség és szubsztancialitás
Természetfilozófia és antropológia
Értelemadás és értelemteljesülés
Az erkölcsi követelmények lényegérő
A személyiség éthosza

 Nikolaus Lenau osztrák költő, a német biedermeier korának meghatározó alakja Magyarországon született (Csatád/ Lenauheim,  1802 - Bécs, 1850) és itt töltötte fiatal éveit. Hatott rá a magyar zene és népköltészet. Az ország tájainak és életképeinek ábrázolásával ő fedezte fel Magyarországot a világirodalom számára. Szerb Antal így ír róla: „Számunkra Lenau költészete főképp azért érdekes, mert furcsa módon kihallatszik belőle Lenau magyarországi gyermekkora. A magyar föld nemcsak témáin hagyott nyomot, — e tekintetben inkább csak a magyar exotikum, a cigány, a csárda, a puszta szerepel, az is erősen romantikus stilizációban — hanem ennél is sokkal érdekesebb az a meghatározhatatlan valami Lenau versmelódiájában, hasonlataiban, látásának módjában, ami miatt néha úgy érezzük, mintha Vörösmartyt vagy Petőfit olvasnók német fordításban. Valami titokzatos magyar hang, annál erősebben érzékelhető, mert egészen idegen környezetből tör ki."